Kriptovaluta-
árak módszertana.

A számításba bevont piacok és referenciaárfolyamok.

1.1 Tőzsdei integráció

A CoinPaprika nyilvános API-kon keresztül kapcsolódik a kriptovaluta-tőzsdékhez. Minden tőzsdének meg kell adnia a kereskedési pár azonosítóit (pl. BTC/USD, ETH/BTC), az egyes kereskedési párok utolsó kötési árát, valamint az egyes kereskedési párok 24 órás forgalmát.

1.2 Hatókör

Az árfolyamszámítási folyamat csak az azonnali piacokat veszi figyelembe. A származtatott piacok (határidős ügyletek, lejárat nélküli swapok, opciók) kimaradnak, mivel áraik a finanszírozási ráták, a lejárati mechanizmusok és a tőkeáttétel dinamikája miatt jelentősen eltérhetnek az alapul szolgáló azonnali árfolyamtól.

1.3 Külső referenciaadatok

A fiat devizák közötti (EUR, GBP, JPY stb.) átváltáshoz szükséges árfolyamokat az Open Exchange Rates biztosítja. A stabilcoinok - USDT, USDC és más jelentős stabilcoinok - USD-hez viszonyított árfolyamát az USD-re váltó piacok adataiból képzett, forgalommal súlyozott index alapján számítjuk ki.

Az egyedi piaci adatoktól az egyetlen referenciaárfolyamig.

Az algoritmus az árfolyamokat kizárólag a piac aktuális állapota alapján számítja ki, és nem függ a korábbi futtatások árfolyamaitól. Minden futás elölről indul, az élő piaci adatokból számítja ki a kezdeti átváltási árfolyamokat, majd több iteráció során pontos értékekhez jut. A teljes folyamat 60 másodpercenként fut le.

Adatgyűjtés

A CoinPaprika minden integrált tőzsdéről lekéri az elérhető azonnali piacokat. Minden piac adatai között szerepel a kereskedési pár neve (pl. BTC/USD), az utolsó kötés ára a jegyzett devizában, valamint a 24 órás forgalom a jegyzett devizában.

A BTC/USD referenciaárfolyam meghatározása

Az algoritmus kezdetben nulla árfolyammal számol. Elsőként a BTC/USD súlyozott átlagárfolyamot számítja ki, közvetlenül az összes BTC/USD azonnali piac adatai alapján. A Bitcoin azért szolgál alapul, mert a BTC-piacok jellemzően a leglikvidebbek a tőzsdéken.

BTC_USD = Σ(Price_i × Volume_i) / Σ(Volume_i)
ahol i = az összes tőzsde minden BTC/USD piaca

Első kör: csak BTC- és fiatpiacok

A BTC/USD árfolyam alapján az algoritmus azokat a piacokat dolgozza fel, amelyek párjának egyik oldala BTC vagy fiat deviza. A BTC-ben jegyzett piacok (pl. ETH/BTC, SOL/BTC):

Price_USD = Price_BTC × BTC_USD

A fiat devizában jegyzett piacok (pl. ETH/EUR, BTC/JPY):

Price_BTC = Price_USD / BTC_USD

További körök: az összes piac bevonása

Számos kriptovalutával más kriptovaluták ellenében is kereskednek. Az algoritmus az előző kör átváltási árfolyamait használja e piacok iteratív feldolgozásához.

1. kör: BTC/USD piacok → BTC_USD árfolyam
2. kör: BTC- és fiatpiacok → a jelentős coinok átváltási árfolyamai
3. kör: minden piac a 2. kör árfolyamaival → pontosított árfolyamok, több coin
N. kör: ismétlés a konvergenciáig → minden elérhető coin árfolyama

Kiugró értékek észlelése és eltávolítása

A végső összesítés előtt a rendszer azonosítja és kizárja a rendellenes piaci árfolyamokat. Előzetesen kizárja a nulla kereskedési díjú, tranzakcióbányászati ösztönzőkkel működő és elavult adatokat tartalmazó (>30 perc), valamint a tiltólistán szereplő párokat. A statisztikai kiugróérték-észlelés likviditási mélység alapján korrigált mediánértékeken alapuló határokat használ.

A statisztikai lépéseket a 3. szakasz ismerteti.

Végső árfolyam: forgalommal súlyozott átlag

A kiugró értékek eltávolítása után a végső árfolyam az összes érvényes, megmaradt piac forgalommal súlyozott átlaga:

Price_USD = Σ(Price_i_USD × Volume_i_USD) / Σ(Volume_i_USD)

A nagyobb likviditású piacok természetes módon nagyobb súlyt kapnak, így az összesített árfolyam tükrözi, hol zajlik a tényleges kereskedési forgalom nagy része.

Négy ellenőrzés a megbízhatatlan piaci adatok kiszűrésére.

Az árfolyamok átlagolása előtt négy, egymástól független lépésben szűrjük ki a kiugró értékeket. Mindegyik olyan hibát képes felismerni, amelyet a többi nem.

3.1. lépés - Kizárt piacok

A vizsgálat alatt álló tőzsdék piacait, valamint a felülvizsgálat után manuálisan kizárt piacokat már az adatok mérése előtt eltávolítjuk.

3.2. lépés - Forgalmi anomáliák

A forgalmat az árfolyam előtt ellenőrizzük, mert a hamis forgalmi adat minden további súlyozást torzít. A negatív vagy észszerűtlenül nagy forgalmat jelentő piacokat azonnal kizárjuk. E határértékeken túl az eszköz piacait a legkisebb forgalmúaktól kezdve összegezzük, és csak akkor zárunk ki egy piacot, ha egyszerre több, egymástól független ellenőrzésen is fennakad: az összesített forgalomnak meg kell haladnia egy alsó küszöbértéket; a piac forgalmának aránytalanul nagynak kell lennie a már összesített, kisebb piacokéhoz képest; az új összesített értéknek pedig egy szorzóval meg kell haladnia az eszköz korábban megfigyelt legnagyobb forgalmát és 24 órás mediánját is. Az összes feltétel együttes megkövetelése akadályozza meg, hogy egy nagy tőzsdén történő valódi új listázást hamis forgalomként kezeljünk. A határértékek az eszköz saját mediánforgalmához igazodnak: minél likvidebb az eszköz, annál szigorúbb a korlátozás. Az itt kizárt piacok kizárása nem végleges. A megjelölt piacokat felülvizsgálatra bocsátjuk, és ha valódiságukat megerősítjük, ismét bevonjuk őket a számításba.

3.3. lépés - Megbízható árfolyamsáv

Ahelyett, hogy minden eszközre ugyanazt a statisztikai tesztet alkalmaznánk, a CoinPaprika minden futtatáskor eszközönként megbízható árfolyamsávot határoz meg. Ehhez az elérhető piaci mélység által lehetővé tett legerősebb módszert használja, és öt szint között vált:

• Interkvartilis módszer. Több, forgalmi küszöbérték feletti piacot igényel. A jogosultságot az eszköz nagyobb forgalmú piacai alapján állapítjuk meg, a sávot viszont a legkisebb forgalmú piacok kivételével az összes piacon számítjuk ki. A sáv az eszköz saját szórásához igazodva szélesedik, így a volatilis eszközt nem sújtja pusztán a volatilitása miatt.
• Mediánalapú korlát, szűk. Több, alacsonyabb forgalmi küszöbérték feletti piacot igényel, és az összes piac több mint felének már a medián körül kell csoportosulnia. Ezután a sávot a ténylegesen megfigyelt legalacsonyabb és legmagasabb árfolyamra szűkítjük.
• Mediánalapú korlát, széles. Az előző módszerhez hasonló, de kevesebb piac szükséges hozzá, és nagyobb eltérést enged meg.
• Referenciaárfolyam. Nincs használható piacokból álló csoport, de van korábbi referenciaárfolyam. A sáv szélessége az eszköz mediánforgalmához igazodik.
• Utoljára megfigyelt árfolyam. Nincs referenciaárfolyam sem, de rendelkezésre áll egy közelmúltbeli megfigyelés.

Egy sok valódi piaccal rendelkező, likvid eszköz szűk sávot kap. Egy kevésbé likvid eszköz szélesebb sávot kap, nem pedig téveset.

A stabilcoinokat külön kategóriaként kezeljük. A legerősebb szint forgalmi küszöbértékét csökkentjük, hogy ez a szint a kisebb forgalmú egyedi piacokkal rendelkező eszközök számára is elérhető maradjon, a szórási tényezőt pedig szigorítjuk. Egy rögzített árfolyamú eszköz jóval szűkebb tűréshatárt kap, mint egy volatilis eszköz. Az eszköz sávján kívüli árfolyamok nem kerülnek be az átlagba. A sávon belüli piacokon még egy ellenőrzést végzünk: azt a piacot - vagy a medián azonos oldalán elhelyezkedő piacok csoportját -, amelynek távolsággal súlyozott forgalma jelentősen eltérítené az átlagot a mediántól, szintén kizárjuk. Ha pedig egy eszköz összes piaca a sávján kívülre esik, nem a sávot, hanem a piacokat utasítjuk el: az eszköz megtartja korábbi árfolyamát, ahelyett, hogy egy gyanús értéket venne fel. A kevés piacon jegyzett eszközöknél a sáv mellett abszolút ésszerűségi ellenőrzéseket is végzünk: a nyilvánvalóan életszerűtlen árfolyamot vagy forgalmat, illetve a Bitcoinénál nagyobb implikált piaci kapitalizációt a sáv által megengedett értéktől függetlenül kizárjuk.

3.4. lépés - Tőzsdeszintű anomáliák

Az utolsó lépésben tőzsdénként összesítjük a forgalmat, és összevetjük az adott platform közelmúltbeli adataival - a korábbi maximummal és a 24 órás mediánnal. Az összehasonlítást csak akkor végezzük el, ha a platform piacainak listája nem változott: az újonnan hozzáadott piacokkal magyarázható forgalomnövekedés nem számít rendellenességnek, ugyanaz a növekedés változatlan piacösszetétel mellett viszont igen. Ez olyan, az egész platformra kiterjedő torzulást is kiszűr, amelyet az egyes piacok önmagukban még nem jeleznének.

3.5 Miért határozunk meg minden eszközhöz sávot?

Az eszközöket egymáson keresztül árazzuk, ezért egy hibás piac hatása továbbgyűrűzik. Ha egy eszköz egyetlen kis piacon 1 dolláron forog, egy hasonló méretű második piac pedig az inverz párt 1000 dolláron jegyzi, az eszköz referenciaára a következő futtatáskor körülbelül 1 dollárról 500 dollárra változna, majd ez az ár minden, vele szemben jegyzett eszközre, és a kapcsolati hálón keresztül azokra is továbbterjedne. Ha minden eszközhöz sávot határozunk meg - azokhoz is, amelyeknél kevés adat áll rendelkezésre a pontos méréshez -, már az első ponton megszakíthatjuk ezt a láncot. A konkrét küszöbértékeket szándékosan nem tesszük közzé, hogy megakadályozzuk a rendszer kijátszását.

A forgalom összesítése piaci, eszköz- és globális szinten.

4.1 Forgalom tőzsdénként

Az egyes tőzsdék 24 órás kereskedési forgalma az összes aktív, tiltólistán nem szereplő kereskedési pár USD-re átszámított forgalmának összege. A 30 percen belül nem frissült párokat kizárjuk.

Exchange_Volume = Σ(Volume_pair_i × Price_pair_i_USD)

4.2 Forgalom eszközönként

Az egyes eszközök 24 órás kereskedési forgalma az összes integrált tőzsdén jegyzett érvényes piaci pár forgalmának összege.

4.3 Globális forgalom

A globális kriptovaluta-kereskedési forgalom az összes tőzsdénkénti forgalom összege.

A tőzsdei adatok minőségének értékelése.

Minden tőzsde 0–100 közötti megbízhatósági pontszámot kap, amely a jelentett adatok megbízhatóságát és minőségét tükrözi. A pontszám befolyásolja, hogy a tőzsde adatait milyen súllyal vesszük figyelembe, illetve hogyan szűrjük az árfolyamszámítási folyamatban.

5.1 Értékelési szempontok

5.2 Megbízhatósági pontszám alkalmazása

• Az ellenőrzés alatt álló tőzsdék teljes egészében kimaradnak az ár- és forgalomszámításokból.
• A megbízhatósági pontszámokat rendszeresen felülvizsgáljuk és frissítjük, jelentős események (feltörések, szabályozói intézkedések, elhúzódó API-kiesések stb.) esetén pedig azonnal módosíthatjuk.
• A tőzsdei adatokat a piaci pár likviditási mutatója alapján további ellenőrzésnek vetjük alá (lásd a 6. szakaszt).

5.3 Becsült valós forgalom (ERV)

A becsült valós forgalom (ERV) egy 2019-ben bevezetett mérőszám, amely a hamis forgalom és a wash trading visszaszorítását szolgálja. Az ERV az adott tőzsde összes piacának likviditási mutatóiból számítható ki. Az egyes piacok jelentett 24 órás forgalmát a likviditási mutató kategóriájához (jó, átlagos vagy rossz) rendelt súlyokkal korrigáljuk.

Az ERV-t a nap folyamán folyamatosan újraszámítjuk, és alacsony megbízhatósági pontszámú tőzsdék esetén jelentősen eltérhet a nyers, jelentett forgalomtól.

Mit jelentenek a jó, átlagos és rossz mutatók.

Az egyes piaci párok likviditását valós időben értékeljük az ajánlati könyv árkülönbsége (a legjobb vételi és eladási ár százalékos eltérése), az ajánlati könyv mélysége (az ár középértékének ±1%-án és ±10%-án belüli érték), a forgalom állandósága és a kiugró értékek ellenőrzése alapján.

6.1 Mutatókategóriák

• Jó - Erős likviditás és normál piaci körülmények.
• Átlagos - Korlátozott vagy ingadozó piaci körülmények; a likviditás alacsonyabb annál, mint amit a jelentett forgalom sugall.
• Rossz - A jelentett forgalomhoz képest elégtelen likviditás vagy súlyosan kiegyensúlyozatlan piaci körülmények.

A likviditási ellenőrzésen nem megfelelő piaci párok kisebb súllyal szerepelnek a VWAP-számításban. Ha egy eszköz árának és forgalmának kiszámításához nincs más adatforrás, a párt továbbra is figyelembe vesszük, és egyértelműen jelezzük, hogy a likviditást nem sikerült ellenőrizni.

A rendelkezésre álló kínálat mérése és ellenőrzése.

7.1 Proof-of-Work coinok

A Proof-of-Work alapú kriptovaluták (pl. Bitcoin, Litecoin) forgalomban lévő kínálatát közvetlenül a blokkböngészők API-jain keresztül kérdezzük le. Az értékeket több, egymástól független blokkböngésző adataival vetjük össze, és az új blokkok kibányászásakor automatikusan frissítjük.

7.2 Tokenek (okosszerződés-alapúak)

Az ERC-20 és hasonló tokenek esetében a forgalomban lévő kínálatot a következőképpen számítjuk ki:

Forgalomban lévő kínálat = Teljes kínálat - Zárolt tokenek

A zárolt tokenek közé tartoznak:
- Csapatok és alapítók vesting tárcái
- Kincstári vagy tartalék tárcák
- Égetési címek
- Zárolt staking szerződések

7.3 Ellenőrzés

A forgalomban lévő kínálat adatait összevetjük a projektcsapatok által közzétett adatokkal, és frissítjük tokenfeloldások, tokenégetések vagy más, a kínálatot befolyásoló események esetén. A konkrét küszöbértékeket szándékosan nem hozzuk nyilvánosságra, hogy megelőzzük a rendszer kijátszását.

A piaci kapitalizáció és a történelmi csúcstól való eltérés képletei.

8.1 Piaci kapitalizáció

Eszközönként: Piaci kapitalizáció = Aktuális ár (USD) × Forgalomban lévő kínálat
Globális:     Globális piaci kapitalizáció = Σ (az összes követett eszköz piaci kapitalizációja)

8.2 Történelmi csúcs (ATH)

Minden eszköznél nyomon követjük a valaha rögzített legmagasabb összesített árat, annak dátumát, valamint az aktuális ár ATH-tól való távolságát:

ATH-tól való eltérés (%) = (ATH-ár − aktuális ár) / ATH-ár × 100%

Az eszközökre és a tőzsdei integrációkra vonatkozó követelmények.

9.1 Kriptoeszközök

A CoinPaprikán való listázáshoz egy kriptovalutának meg kell felelnie a következő követelményeknek:

• Működő, a projekthez tartozó weboldal, egyértelmű projektinformációkkal
• Működő blokkböngésző ellenőrizhető on-chain adatokkal
• Aktív kereskedés legalább egy, a CoinPaprikával integrált tőzsdén
• Átlátható kommunikáció - a projekt nyilvános csatornákat (X/Twitter, Telegram, Discord) működtet, rendszeresen tájékoztat, és időben reagál a közösséget érintő problémákra

9.2 Tőzsdék

Adatforrásként való integrációhoz egy tőzsdének a következő feltételeknek kell megfelelnie:

• Működő weboldalt üzemeltet, ellenőrizhető kereskedési tevékenységgel
• Nyilvános REST API-t biztosít, amely megfelel a CoinPaprika adatszabványainak (piaci párok, árak, forgalmak)
• Naprakészen tartja az API dokumentációját
• Kapcsolattartót jelöl ki az adatminőségi problémák kezelésére

A CoinPaprika-azonosítók összekapcsolása más referencia-rendszerekkel.

A referenciaadatok csak akkor használhatók szabályozott munkafolyamatokban, ha összekapcsolhatók az adott munkafolyamatban már használt azonosítókkal. A CoinPaprika eszközazonosítóit külső azonosítókhoz rendeli:

• DTI - Digital Token Identifier (ISO 24165), amelyet a Digital Token Identifier Foundation bocsát ki. A digitális tokenek ISO-szabvány szerinti azonosítója, amelyre a digitális eszközökre vonatkozó szabályozói jelentési rendszerek hivatkoznak.
• ISIN - International Securities Identification Number (ISO 6166), amely összekapcsolja a kriptoeszköz-pozíciókat a meglévő háttér-, letétkezelési és számviteli rendszerek instrumentum-nyilvántartásaival.
• A CoinMarketCap, a CoinGecko és a CryptoCompare szolgáltatói azonosítói, az adatok egyeztetéséhez és a kézi, teljes körű újraleképezés nélküli migrációhoz.

A leképezések az API ID Mappings végponton keresztül érhetők el: docs.coinpaprika.com - API ID Mappings

Mire lehetnek, és mire nem lehetnek hatással az üzleti kapcsolatok.

A CoinPaprika független tulajdonban van. Nem tulajdonosa egyetlen kriptotőzsdének, kereskedési platformnak, árjegyzőnek vagy tokenkibocsátónak sem, és egyikben sincs részesedése. Ez megkülönbözteti a CoinPaprikát azoktól az aggregátoroktól, amelyeknek tulajdonosai azok a platformok, amelyek adatait közzéteszik.

11.1 Mire lehetnek és mire nem lehetnek hatással az üzleti kapcsolatok

A CoinPaprika fizetős gyorsított listázási szolgáltatást (Fast Track) működtet, és hirdetéseket jelenít meg. Mindkettőt feltüntetjük, mert a függetlenségre vonatkozó állítás csak akkor hasznos, ha egyértelműen meghatározza annak korlátait.

A Fast Track moderátori kapacitást biztosít: a beküldött anyagokat és metaadataikat az általános sor helyett kiemelt ütemezés szerint vizsgálják felül és dolgozzák fel. Ezen felül semmi mást nem biztosít.

Semmilyen kifizetés nem befolyásolja a következőket:

• az eszközre számított ár, amelyet az ezen az oldalon ismertetett folyamat állít elő, és amelyre ugyanaz a kiugró értékeket kiszűrő eljárás vonatkozik, mint minden más felsorolt eszközre;
• a tőzsde megbízhatósági pontszáma;
• a kereskedési pár likviditási mutatója;
• a rangsor, amelyet a számított piaci kapitalizáció alapján állítunk össze.

A listázás a lefedettségről szóló döntés. Az ár egy mérőszám. A Fast Tracken keresztül felvett eszközök értékelése pontosan ugyanazzal a módszerrel történik, mint bármely más eszközé: egy alacsony likviditású eszköz megbízhatósági sávja ennek megfelelően szélesebb, likviditási mutatója pedig alacsonyabb.

A hirdetéseket egyértelműen hirdetésként jelöljük, és soha nem tüntetjük fel adatként.

A módszertannal kapcsolatos kérdéseket, valamint az esetleges összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályokat a kapcsolatfelvételi oldalunkon jelezheti: coinpaprika.com/contact

Az egyes adattípusok közzétett frissítési ütemezése.

Miért változott meg a számítási módszer 2018 decemberében?

2018 decembere előtt a CoinPaprika olyan árkalkulációs algoritmust használt, amely a korábbi algoritmusfuttatásokból származó átváltási árfolyamokra támaszkodott. Például egy ETH/USDT-piaci ár USD-re váltásához az előző iterációból származó USDT/USD-árfolyamra volt szükség, ami történeti árfolyamláncot hozott létre. A nagy volatilitás időszakaiban ez a függőség érzékelhető árkésést okozott. A BTC hirtelen eséseikor a CoinPaprikán megjelenített összesített BTC/USD-ár ideiglenesen a tényleges piaci ár fölött maradt, mert az elavult átváltási árfolyamok tompították a gyors ármozgások hatását. 2018 decemberében átalakítottuk az algoritmust, hogy megszüntessük az összes történeti függőséget. A jelenlegi, iteratív konvergencián alapuló módszer minden futtatáskor friss átváltási árfolyamokat számít az élő piaci adatokból, így az árak mindig a piac aktuális állapotát tükrözik.